Mi változik pontosan?
A változás a Széchenyi Kártya Program likviditási célú hiteltermékeit érinti, név szerint a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ konstrukciókat. Ezeknél eddig egységes, fix 3 százalékos ügyfélkamat volt érvényben, amelyet még tavaly októberben egységesítettek ezen a szinten. A módosítás nyomán a kamat a jövőben a háromhavi budapesti bankközi forint hitelkamatlábhoz (Budapest Interbank Offered Rate, BUBOR) igazodó, változó kamattá válik, amelynek aktuális értéke 5,89 százalék.
A változás nem érinti a már fennálló, futó hiteleket, azok a futamidejük alatt a korábbi feltételekkel működnek tovább. A kamatemelkedés a 2026. július 15-től megkötött új szerződésekre vonatkozik.
Miért lépett a kormány?
A döntés mögött elsősorban a kamattámogatás költsége áll. A program a piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet megfizetése miatt komoly terhet rótt a költségvetésre. A gazdaságért felelős minisztérium közleménye szerint a kamattámogatás évente mintegy 150 milliárd forintba került az államnak, vagyis végső soron az adófizetőknek. A költségvetési tervezés a programra 2025-re 267 milliárd, 2026-ra pedig 321 milliárd forintos keretösszeggel számolt.
A másik ok az arbitrázs. A támogatott hitelek eredeti célja a vállalkozások napi működésének, likviditásának és fejlesztéseinek finanszírozása volt. A tapasztalatok szerint azonban a cégek egy része a rendkívül alacsony kamatozású hitelből magasabb hozamú állampapírt vásárolt, így a támogatott forrásból gyakorlatilag kockázatmentes nyereséget realizált. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási jelentése arra is rámutatott, hogy a hitelfelvétel nagyrészt ugyanazokat a cégeket érintette, az új hitelfelvevők mintegy 70 százaléka 2025-ben már rendelkezett Széchenyi Kártya-hitellel, miközben a kis- és középvállalkozások (kkv) betétállománya és likviditása magas volt. A kormányzati tájékoztatás szerint a mostani lépés a jövő évi költségvetésben közel 70 milliárd forint megtakarítást jelenthet.
Kiket és mikortól érint? A fontos határidők
A régi és az új feltételek közötti átmenetet pontos dátumok szabályozzák. Az alábbi táblázat a legfontosabb határidőket foglalja össze.
|
Kérelem és ügylet |
Alkalmazandó feltétel |
|---|---|
|
2026. június 18-ig befogadott kérelmek |
Még a fix 3 százalékos feltételek, szerződéskötés legkésőbb 2026. július 14-ig |
|
2026. június 19-től benyújtott kérelmek |
Csak az új, változó kamat, szerződéskötés 2026. július 15-től |
|
2026. július 15-től kötött MAX+ szerződések |
Háromhavi BUBOR-hoz kötött változó kamat |
|
Fennálló, futó hitelek |
A kamatváltozás nem érinti őket |
A gyakorlatban tehát a 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmek esetében a vállalkozások még a korábbi, fix kamatozású feltételekkel köthetnek szerződést, a finanszírozóknak erre legkésőbb 2026. július 14-ig van lehetőségük. A 2026. június 19-től benyújtott kérelmeknél a szerződéskötés már 2026. július 15-től, az új kondíciók szerint történik. A részletes átállási szabályokról a program lebonyolításában közreműködő KAVOSZ Zrt. és a regisztráló irodák adnak tájékoztatást.
Mi marad változatlan?
A kormányzati közlemény hangsúlyozza, hogy a konstrukció a változó kamat mellett is kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a piaci vállalati hiteleknél, és változatlanul elérhető marad a magyar vállalkozások számára. A program részeként továbbra is rendelkezésre áll a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát.
A beruházási célú hitelprogram megmarad, és a tájékoztatás szerint az uniós helyreállítási forrásokból, vagyis a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (Recovery and Resilience Facility, RRF) a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) új, a kkv-finanszírozást segítő programot dolgoz ki. A támogatott finanszírozás tehát nem szűnik meg, csupán a likviditási hitelek kamata kerül közelebb a piaci szinthez.
Mit jelent ez a vállalkozásoknak?
A leglátványosabb hatás, hogy a likviditási hitelek kamata a korábbi fix 3 százalékról a jelenlegi 5,89 százalékos szintre emelkedik, vagyis a finanszírozás drágul. Ez ugyanakkor még mindig a tisztán piaci vállalati hitelek alatti szint, így a konstrukció vonzereje nem tűnik el, csak mérséklődik. A változás egyúttal szűkíti az arbitrázs lehetőségét, mert a támogatott és a piaci kamat közötti rés jelentősen csökken.
A vállalkozások szempontjából a határidők figyelése a kulcs. Akinek a közeljövőben likviditási hitelre van szüksége, annak érdemes tisztában lennie azzal, hogy a 2026. június 18-ig befogadott kérelmek még a régi, fix feltételekkel szerződhetők, míg az ezt követő kérelmekre már az új, BUBOR-hoz kötött kamat vonatkozik. A futó hitelek tulajdonosainak nincs teendőjük, az ő kondícióik a futamidő alatt változatlanok maradnak.
