A veszélyhelyzeti rendeleti szabályozás súlya
A magyar jogrendszerben a veszélyhelyzeti kormányrendelet eredetileg az alkotmányos rendszer rendkívüli helyzeteire kialakított eszköz. Lényege, hogy a kihirdetést követően azonnal hatályba lép, törvényerővel bír, és nem igényli a parlamenti törvényalkotás hosszú előkészítési és vita-folyamatát. A 2020-ban kezdődő pandémia, majd a 2022-től tartó energiaválság és háborús környezet okán ez a rendkívüli szabályozási csatorna a versenyszférát közvetlenül érintő gazdasági szabályozás meghatározó eszközévé vált. A különadók kivetése és módosítása, az árstopok bevezetése és kivezetése, az adótörvények évközi pontosítása, az építési és pályázati feltételek átalakítása mind ebben a formában érték el az érintett vállalkozásokat, gyakran rövid előkészítési idővel és pénzügyi évhez nem mindig illeszkedő ütemezésben.
A jelenleg hatályos veszélyhelyzeti normák száma százkilencvenötre rúg, és csak 2026 első négy hónapjában közel harminc új rendelet kihirdetésére került sor. A 2026 tavasza utáni új politikai ciklus ennek a szabályozási mintának a fokozatos visszahúzódását vetíti előre. Egyrészt a már hatályos veszélyhelyzeti rendeletek egy része várhatóan törvényi szintre kerül, kodifikálva és esetenként pontosított tartalommal. Másrészt jelentős mennyiségű, kifejezetten átmenetinek szánt szabály kivezetésre vagy érdemi átalakításra kerül.
Adózási és különadó-csomag
A legnagyobb gazdasági súlyú területet a különadók képezik. Az utóbbi évek gyakorlatában a bankszektor, a biztosítók, a kiskereskedelem, az energetikai vállalatok, a távközlési szolgáltatók és a gyógyszerforgalmazók számára kifejezetten szektorspecifikus pótadók kerültek bevezetésre, többségükben évente megújított vagy módosított tartalommal. A 2026 áprilisában is hatályba lépett, a reklámadóról szóló törvény eltérő alkalmazását szabályozó kormányrendelet jól illusztrálja a terület dinamikáját — a már létező adónem újabb átmeneti módosítása a kihirdetést követő napokon belül vált a vállalati tervezés részévé.